A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek. Teljesértékű állategészségügyi tanácsadásért fordulj a megfelelő szakemberekhez! A bejegyzés a jelenleg hatályban lévő Európai Uniós állatvédelmi irányelvek tiszteletben tartásával készült, és ezeknek betartatására ösztönöz.

Amikor beköszöntenek a kemény téli fagyok, a friss tojás egy igazi kinccsé válik. Persze a kinccsé válást az ára is hűen tükrözi, ugyanis ebben az időszakban a házi tojás rendszerint 15-25%-ot drágul. És ezt a pénzt tyúktartóként különösképpen kellemetlen kifizetned úgy, hogy mindeközben a tyúkóladban megannyi tyúk tengődik, amelyek etetése egy egész vagyonba kerül.

Sokan bele sem gondolnak abba, hogy a tyúktartás télen megközelítőleg lehet annyira eredményes, mint az év további szakaszában.

A jó téli tojástermelés eléréséhez a titok rendkívül egyszerű: törekedni kell arra, hogy a téli hideg ellenére a kapirgálók a takarmányból felvett energia lehető legnagyobb részét ne csak a saját testük fűtésére, hanem a tojástermelésre fordíthassák; illetve meg kell teremteni a legjobb körülményeket ahhoz, hogy a tojástermelés a legnagyobb legyen.

Ezt a gyakorlatban a következő öt szempont betartásával tudod megvalósítani:

1. kifogástalan tollazatminőség, amely jól véd a hideggel szemben, mint egy télikabát;
2. a tyúkok etetése télen történjen jó minőségű takarmánnyal, amely fehérjében, energiában és vitaminokban gazdag;
3. tyúkól téliesítése: a cél egy tudatosan berendezett, jól felszerelt, huzatmentes tyúkól kialakítása;
4. kellő mennyiségű, rendszerszintű, állandó fény, amelynek célja a vedlési idő lerövidítése;
5. az időszakra jellemző stresszfaktorok kiküszöbölése, amelynek alapja a fagybántalmakkal (pl. fagyott tojás, fagyott taraj stb.) és a rágcsálókkal szembeni alapos védelem.

Ebben a bejegyzésben sorra vesszük azokat a tennivalókat, amelyek segítenek ennek az öt pontnak a megvalósításában, hogy a tyúktartás télen tényleg a lehető legeredményesebbé váljon. Nem kell hozzá nagy költségekbe verned magad, de a siker mégis garantált.

1. Hogyan történjen a tyúkól téliesítése?

A tyúkok télen jelentősen több időt töltenek az ólban, mint az év többi szakaszában. Ezért a tyúkól téliesítése során a célod a lehető legoptimálisabb közeg megteremtése a kapirgálóid részére. A tyúktartás télen akkor lesz igazán eredményes, ha elsősorban nem a hideg ellen, hanem az extrém módon nyirkos, mérgező, bomlástermékekben viszonylag gazdag levegő ellen védekezel.

Ez a következőket foglalja magába:

• kényelmes alapterületű ól: normál méretű tyúkok esetében a tyúkól zsúfoltsága ne legyen több mint 5- 6 tyúk/m²;
• elegendő ülőrúd: normál méretű tyúkok esetében ez legyen legfeljebb 4-5 tyúk/m;
• megfelelő levegőminőség biztosítása: optimális méretű és jól elhelyezett szellőzők használata; a pára és a bomlástermékek megkötése különböző módszerekkel;
• jó hőszigetelőképességű ól és alom: a tyúkház huzatmentesítése; szalma, forgács, zeolit stb. használata alomként;

Hogyan befolyásolja a tyúkól zsúfoltsága a tojások számát, a tyúkok életképességét és a tollazat minőségét?

Néhány kínai kutató kíváncsi volt arra, hogy hogyan befolyásolja a tyúkólak zsúfoltsága egy őshonos lábtollas bóbitás fajta (Benjing You) esetében a tojástermelést és a kapirgálók életképességét. A számunkra most releváns adatok a következők:

• tojástermelés
• tojástömeg
• FCR (takarmányhasznosítási mutató): 1 kg tojás előállításához szükséges takarmány tömege
• életképesség
• tollazat állapota

A zsúfoltság mértékének hatását a szárnyasok által produkált gazdasági mutatókra az 1. táblázatban láthatod:

Zsúfoltság	Átlagos tojástermelés 28 nap alatt (db/tyúk)	Átlagos tojástömeg (g)	FCR (kg tak./1 kg tojás)	Elhalálozási arány	Tollazat állapota (0-15 skála)
5 tyúk/m²	18	49	3,43	0,24%	13,9
6 tyúk/m²	17	48	3,60	0,12%	13,8
7 tyúk/m²	16	47	4,06	0,19%	13,7
8 tyúk/m²	16	48	4,22	0,59%	13,5

Az 1. táblázat adataiból jól látszik, hogy minél zsúfoltabb a tyúkól, annál több takarmányba kerül egy tojás előállítása; valamint erős túlzsúfoltság esetében az elhalálozási mutató is nagyobb. Számokban, ha a tyúkól zsúfoltságát 5 tyúk/m²-ről megnöveled 8 tyúk/m²-re, 23%-kal több takarmányba fog kerülni 1 tojás előállítása. Mindemellett a tollazat állapota is rosszabb lesz, amely a téli mínuszokban kerülendő.

Mily módon zavarja az ammónia, a páratartalom és az alacsony hőmérséklet a tyúkok egészségét és tojástermelését? Hogyan küszöböljem ki őket a tyúkólam téliesítése során?

A magas páratartalom negatív hatása egy elég összetett módon keletkezik. Egyrészt mivel lehűl az idő, a levegő vízmegtartó képessége csökken, amely így az adott, alacsonyabb hőmérsékleten magasabb relatív levegő-páratartalmat eredményez. Ez akarva akaratlanul azt hozza magával, hogy az alom is nedvesebb lesz. Ez pedig élhetőbb körülményeket teremt a baktériumok számára, amelyek így jobban fel tudnak szaporodni, megnövelve a talpfekély és egyéb betegségek kialakulásának kockázatát.

Mindemellett magasabb páratartalom miatt a tyúkok tollazata is nehezebben szárad a latyakos udvarban történő kapirgálás után. Ahogyan a vizes ruha, úgy a nedves tollazat sem jó hőszigetelő, és ez azt eredményezi, hogy a tyúkoknak több energiába kerül a testhőjüket fenntartaniuk. Ez az energia pedig a tojástermeléstől lesz elvonva, tehát a tojások száma és tömege is lényegesen csökkenni fog.

A páratartalom megkötését a legegyszerűbben és a legolcsóbban vagy egy jó nedvszívó alommal (pl. zeolit), vagy egy újratölthető páramentesítővel tudod megoldani. Az említett eszköz zárt térben működik. Működésekor nem igényel áramot, egyedül pár hetente öt-tíz órára, amíg újra nem töltődik. Az ára pedig hat-tízezer forint, de éveken át használhatod, szóval hosszútávon egy elég költséghatékony befektetés.

A magasabb ammóniaszint, illetve az alacsonyabb hőmérséklet mind stresszeli a tyúkokat. Ezeknek az együttes hatását a tojástermelésre nagyon szépen bemutatja egy tojóhibrideken végzett kínai kutatás. Ennek az eredményeit a 2. táblázatban láthatod:

Paraméterek	Átlagos tojástermelés 28 nap alatt (db/tyúk)	Átlagos tojástömeg
t = 20°C ammónia: < 5 ppm	27	64 g
t = 20°C ammónia: 45 ppm	24	60 g
t = 8°C ammónia: < 5 ppm	25	60 g
t = 8°C ammónia: 45 ppm	20	60 g

A 2. táblázat adataiból jól látszik, hogy a tyúktartás télen korántsem lesz olyan eredményes, ha az ól nincs egy jó levegővel ellátva. Mintegy 20-25%-ot csökken a tojástermelés akkor, ha a tyúkolad téliesítése nem megfelelően történik, és a benn uralkodó levegő ammóniatartalma 45 ppm fölé emelkedik. Ezt a szintet már az orrod is képes érzékelni, ezért ha beszagolsz az ólba és büdös van, akkor jó eséllyel ezzel a problémával állsz szemben.

Ahogyan azt már fentebb említésre a került, az ólban uralkodó relatív páratartalmon mellett a teremben lévő ammóniaszinten is a jó szellőzésen túl egy megfelelő alomanyag megválasztásával is javítani tudsz. A tyúkól téliesítése során alkalmazható alomanyagokat a tyúkólas cikkben a tőlem telhető legjobban kielemzem:

2. Miként kivitelezhető a tyúkok etetése télen?

A tyúkok etetése télen nagyjából megegyezik az év többi szakaszában ajánlottakkal. A takarmány fehérjetartalma legyen legalább 16%. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a kapirgálók felvegyék a szakemberek által ajánlott napi 19,5 gramm mennyiségű proteint, ami ehhez elengedhetetlen. A legtöbb esetben azért nem tojnak a tyúkok télen, mert ez a mutató nem üti meg a kellő szintet.

A tyúkok takarmányozása télen a következőkben tér el az év többi szakaszában ajánlottaktól:

• többlet energia a tyúkoknak télen: ajánlott megnövelni az energiában gazdag alapanyagok (pl. kukorica, napraforgómag, búza stb.) arányát a takarmányban, és a fehérjét egy leheletnyit csökkenteni;
• a tollazatminőség kiemelt szerepet játszik: a kéntartalmú aminosavak arányára kötelező odafigyelni a lehető legjobb hőszigetelés eléréséhez;
• nyomelem és vitamin a tyúkoknak télen: kerüljük a magas nedvességtartalmú takarmányok etetését, ahogyan a vitamin- és nyomelempótlást is a takarmányba keverve oldjuk meg, kedvezően premixek alkalmazásával;
• a tyúkok napnyugtakor több takarmányt fogyasztanak: a délutáni órákban érdemes a tyúkólba kiegészítésképpen gabonát szórni, amivel a kapirgálást is elősegíthetjük; de csak annyit, amennyit napnyugtáig megesznek;

Miképpen változik a tyúkok energiafelvétele a hőmérséklet függvényében?

Erre egy mintegy ötven éves, Leghorn jércéken végzett tanulmány nagyon szépen választ ad. A kutatás során a hőstressz hatását vizsgálták a tyúkok takarmányfogyasztására, tojástermelésére, valamint test- és tojástömegére. A tanulmány során a tojók 16%-os fehérjetartalmú takarmányt kaptak, amely 2800 kcal/kg energiatartalommal bírt. A kapott eredményeket a 3. táblázatban összegzem:

Hőmérséklet	Napi átlagos takarmány- fogyasztás	Átlagos tojástermelés 28 nap alatt (db/tyúk)	Átlagos tojástömeg (g)	FCR (kg tak./1 kg tojás)	Tojók tömege
10°C	115 g	20	61	2,37	1,61 kg
23°C	102 g	19	60	2,18	1,61 kg
34°C	67 g	18	48	2,03	1,26 kg

A 3. táblázat értékeiből jól látszik, hogy szobahőmérsékleten a tojók 286 kcal energiát vettek fel egy nap alatt. Ezzel szemben, 13°C hőmérséklet csökkenés hatására 322 kcal-t, amely egy 12%-os energiafelvétel növekedést jelent. Mivel ezt úgy oldották meg, hogy több takarmányt fogyasztottak, ezért ezzel párhuzamosan több fehérjét is felvettek, amely több tojás lerakásához és nagyobb tojástömeghez vezetett.

Viszont ha megnézzük a takarmányhaszonítási mutatót, abból kiderül, hogy noha hidegebb hőmérséklet alkalmazásakor a tojások száma több volt, a nap végén több takarmányba került egy kilogramm tojást előállítaniuk, mint szobahőmérsékleten. Mivel a tojók tömege nem változott, ezért a felvett többlet energiát nem testzsír előállítására (tehát raktározásra, elhízásra) használták, hanem a testhőjük fenntartására.

Az elhangzottak alapján igazából négy dolgot tehetsz:

1. Nem vágsz eret a többlet takarmányfogyasztástól, és egyszerűen hagysz mindent úgy, ahogyan az ősszel volt; még ha némiképpen veszteségesebb is lesz a biznisz. Bár nem mindegy, mit esznek a tyúkok télen, ezzel így elélnek.
2. Megnöveled a takarmány energiatartalmát kb. 500-600 kcal/kg-mal pl. full-fat fekete napraforgó és kukorica nagyobb arányú bekeverésével (kb. 3%-kal több kukorica és 2%-kal több napraforgó, valamint ennyivel kevesebb fehérjehordozó).
3. A délutáni órákban kiszórsz az alomba kukorica és napraforgó keverékét (3 adag kukorica 2 adag napraforgóval), de csak annyit, amennyit napnyugtáig megesznek. Fontos, hogy mindeközben a teljesértékű takarmány is elérhető maradjon számukra korlátlan mennyiségben!
4. Elkerülöd az alacsony tápértékű takarmányok etetését, mint amilyen búzakorpa, valamint a zsenge, lédús konyhai maradékokból is jóval kevesebbet adsz nekik.

Részletesebben a tyúktakarmányokat a következő cikkben vesézzük ki:

Mily módon csökkenthető a tyúkok energiaigénye télen?

Minél kevesebb hőt veszít a tyúk teste, annál kevesebb energiát kell a testhőjének fenntartására elpazarolnia. Ez a gondolatmenet kiváló eszköz a tojástermelés növeléséhez télen. Ebben pedig sokat segít egy normális minőségű, ép és egészséges tollazat.

Erről már egy korábbi fejezetben is szó volt. Hogy ne görgess vissza, összegzem neked őket még egyszer, és még kitoldjuk a listát pár elemmel, csak hogy teljes legyen kép:

• túlzsúfoltság elkerülése a tyúkólban;
• a tyúkok tollazata nem lehet vizes;
• kakasok számának karbantartása, hogy ne másszák le a tojók hátáról a tollat;
• tyúkok etetése télen kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú takarmánnyal;

A takarmányozás nagyon fontos. Ezen belül is az eledel metionintartalma. A metionin egy kéntartalmú aminosav, és a tollazatban rendkívül nagy arányban jelenlévő keratin bővelkedik benne. De a mainstream takarmány-alapanyagok legnagyobb része nem tartalmaz kellő mennyiséget, ezért muszáj eredményesen pótolnod, kedvezően premixszel. Mivel a tojások előállításához is szükséges, ezért ha nem kapnak annyit, mint amennyire szükségük van, akkor elkezdik egymásról a tollakat leszedni, hogy onnan valamennyire szert tegyenek.

Az, hogy a takarmány metionintartalma hogyan befolyásolja azt, hogy mennyit tojnak a tyúkok télen, azt egy biotyúkfarmon, Brown Nick tojóhibrideken végzett holland kutatás mélyrehatóan kielemzi. A tanulmány téli szakaszában a kifutókban uralkodó hőmérséklet -5°C és +5°C között változott, míg az ólban +5°C és +15°C között. A tyúkok napközben korlátlan kijárást kaptak. A világos órák számát lámpázással növelték, a takarmány energiatartalma pedig 2890 kcal/kg volt.

Metionin- tartalom	Tollazat szétszórtsága (0-5 skálán)	Átlagos tojástermelés 28 nap alatt (db/tyúk)	Átlagos tojástömeg	FCR (kg tak./1 kg tojás)
0,23%	0,80	25	52 g	2,54
0,27%	0,46	27	59 g	2,13
0,31%	0,32	26	59 g	2,10
0,35%	0,28	27	59 g	2,05

A 4. táblázat értékeiből kiderül, hogy minél inkább megközelíti a takarmány metionintartalma az ideális 0,42%-os értéket 16%-os fehérjetartalom esetében, annál kevesebb takarmányt kell megenniük a tyúkoknak 1 kg tojás előállításához. Számokban ez úgy néz ki, hogy mintegy 20%-kal javult a takarmányhasznosítási mutató a 0,12%-os metionintartalom növekedés következtében. Ezen felül a tollazat minősége is jobb lesz, hisz a rendezetlenség ekkor volt a legkisebb.

A tyúkok tápanyagigényét mélyebben a következő cikkben tárgyaljuk:

3. Hogyan oldható meg eredményesen a tyúkok itatása télen?

A nagy cidriben a tyúkok itatása eléggé körülményessé válhat, különösképpen az itatók fagymentesítése miatt. Persze erre a problémára több megoldás is létezik. Egyik ilyen egy fűthető itató házilag történő elkészítése, vagy ennek egy favágó változata, a rendszeres langyos vízzel történő itatás. Mindegyiknek megvannak a maga kihívásai, amelyeket most rendre kielemzünk.

Itató fagymentesítése langyos vízzel

A langyos vízzel történő itatásnak az a legnagyobb hátránya az, hogy abban az esetben, ha napközben is fagypont alatti a hőmérséklet, akkor ezt nem elég csak reggelente megcsinálnod – naponta akár háromszor, négyszer is meg kell ismételned, hogy a tyúkjaid előtt mindig legyen friss ivóvíz. Ez szép meg jó ha egész nap otthon tartózkodsz, de ha el kell menned dolgozni, akkor már aligha.

Lehet próbálkozni olyan itatóedények megválasztásával is, amelyek valamivel jobb hőszigetelőképességgel bírnak. A műanyag önitatót itt érdemes elkerülnöd, ugyanis ha belefagy a víz, nagyon könnyen szétreped, amikor szét akarod szedni.

De egy fémből készült lábast valamiféleképpen körbe lehet tekerni valamilyen jó hőszigetelőképességű anyaggal, vagy kihasználva a levegő jó hőszigetelését, akár egy rossz gumiabroncsba is bele lehet tenni, ha az edény akkora, hogy ebbe szinte tökéletesen beleillik. Sőt, akár a kettőt ötvözni is lehet, és az edényt betekerve valamilyen rossz meleg rongyba, és úgy behelyezve az abroncsba, valamelyest kinyújtható a tyúkok ivóvizének megfagyási ideje.

Fűthető itató házilag

Mára már kaphatóak itatómelegítők is, amelyekre az említett itatóedényeket rá lehet tenni. Személy szerint, nekem két kivetnivalóm van velük:

1. elég kicsik, és ehhez mérten elég drágák, szóval ár-érték arányban egy kisgazda számára nem biztos, hogy megéri a beszerzésük;
2. a formájuk miatt a tyúkok nagyon könnyen leverhetik az edényt róla, amelynek következtében az alom vizes lesz, és ennek következményeiről már fentebb beszéltem;

Szerintem abban az esetben, ha nincs időd két-három óránként langyos vizet vinni a tyúkoknak, akkor a legjárhatóbb út a fűthető itató házilag történő elkészítése. Mivel egy bagópénzért megvásárolható fűtőszálon kívül semmit sem tartalmaz, amely ne lenne időtálló, ezért ez is egy hosszútávú befektetés.

Ehhez egy hőszigetelt edény (pl. egy kiszuperált 20 L-es hűtőláda) aljára felszerelsz néhány itatóbimbót (valami 150-200 Ft darabja, négy elég). Az edényt megtöltöd, majd teszel bele egy akvárium fűtőt (3000-4000 Ft, kb. 25-50 W-osban érdemes gondolkodni, 15-20°C-ra beállítani bőven elég). Egyébként lehet az oldalára akár csészés itatóbimbót tenni az alulra felszerelhető klasszikus helyett, de úgy valamivel nagyobb a hőveszteség, és jobban növeli az ólban a párát.

A hűtőládát mindenféleképpen a fedelével használd, így csökken a fűtő fogyasztása és a víz párolgása is. Az itatót olyan magasságba tedd egy állványra, hogy a tyúkok kényelmesen elérjék. A ládát pedig minél gyakrabban mosd ki, ugyanis ezen a hőmérsékleten már a baktériumok is elkezdhetnek szaporodni. Jelen esetben a vízsavanyítás ajánlott (pl. almaecet, esetleg csirkéknek gyártott ivóvízsavanyító készítmény), ugyanis így csökken a biofilm kialakulásának kockázata, mellette a bimbók is nehezebben dugulnak el a vízkőtől.

4. A tojástermelés menedzselése

Ha a célod az, hogy a karácsonyi menühöz ne kelljen tojást venned, akkor a következő szempontok megvalósítása sokat segíthet ebben:

• a teljes állományod legalább 1/3-át mindig fiatal, hét-kilenchónapos jércék alkossák, ugyanis ezek még nem vedlenek, így sokkal jobban tojnak;
• a tyúkok kapjanak megfelelő takarmányt, amely az időszaknak megfelelő összetételű, és korlátlan mennyiségben a rendelkezésükre áll (feltéve ha nem erősen hízékonyak);
• a fiatal jércék naponta legalább 14 órát töltsenek világosban;
• a tojásgyűjtés legyen rendszeres, hogy a fagyott tojások száma csökkenjen;

A tyúkállomány kora

A nyári napforduló után, a világos órák számának csökkenése miatt, az egy évnél idősebb tojók termelése egyre inkább elkezd csökkenni. Az őszi nap-éj egyenlőségre ez egy vedlésnek nevezett folyamatot indít be a tyúkokban, amelynek következtében a tojástermelés október végére szinte teljesen leáll, és a téli napfordulóig már nem indul újra.

Ebben az időszakban a tyúkok regenerálódnak: a tollazatuktól az immunendszerükig, szinte minden megújul. Ez létfontosságú ahhoz, hogy a következő évben a tőlük telhető legjobb termelést nyújtsák. Ha nem tudnak kivedleni megfelelően, a szükséges karbantartási folyamatok elmaradásának következtében a következő év májusát már valószínű nem élik meg.

Viszont ha a tojók még csak az első termelési ciklusuk elején vannak, akkor még nem vedlenek. És a vedlés hiánya miatt a már részletezett környezeti behatásokon és genetikai tényezőkön túl semmi akadálya nincs annak, hogy tojjanak. Éppen ezért, ha gondoskodsz arról, hogy az állományod legalább 1/3-a fiatal jércékből álljon, akkor egy jól berendezett ól és gondos takarmányozás mellett garantált télen is a friss házi tojás.

A tojástermelést befolyásoló genetikai tényezőket a következő bejegyzésben elemezzük ki:

Világítás a tyúkólban tojásért

A világos órák száma hatással van a tojók hormonális állapotára, ennélfogva pedig a tojástermelésre is. Minél nagyobb a világos órák száma, a tojástermelés annál bőségesebb. Viszont egy ponton túl a kapirgálók nemes egyszerűséggel túl lesznek hajszolva, aminek következtében hosszútávon már visszaesik a termelésük, a tojások minősége is csapnivalóvá válik, ahogyan az elhullási mutató is drasztikusan megnő.

A szakirodalom napi 14-16 órás nappali időszakot javasol ahhoz, hogy a tojástermelés a lehető legnagyobb legyen, mindeközben a tojók se legyenek túlhajszolva. Ez március közepétől egészen szeptember közepéig természetes úton megvalósul, viszont ezen túl a nappali időszak már rövidebb. Ilyenkor célszerű a nappalok hosszát kiegészítő mesterséges világítással megtolni mindaddig, amíg ez 14 óra nem lesz.

Fontos: csak akkor szabad mesterséges világítást alkalmaznod, amikor az állományodban nem található olyan tyúk, amelyik még vedlik. Ergo, ha csak hét-kilenc hónapos jércéid vannak, akkor a világítást már el lehet kezdeni szeptember végétől egészen következő év márciusáig. Viszont ha vannak idősebb tyúkjaid is, kizárólag akkor kaphatnak plusz fényt, amikor már a tollazatuk teljesen kinőtt (tehát már nincsenek rajtuk tolltűszők). Ekkor naponta legfeljebb 15 perccel szabad megtoldanod a világítást, egészen addig, amíg két-három hét alatt el nem éred a kívánt értéket.

A kiegészítő világítást a legegyszerűbben egy időkapcsoló beiktatásával tudod megvalósítani (egy darab kb. 4000-5000 Ft-ba kerül, az enyém már hat éves). Be tudod állítani, hogy mikor kapcsoljon be, és azt is, hogy mikor kapcsoljon ki, és ezzel az áramon is spórolni tudsz. A világítás történjen LED égővel, amelynek a fényerőssége 10-20 LUX között változzon a tyúkok szintjén (kellemes újságolvasási fényerősség). A túlzottan erős fény stresszeli az állatokat, amely tollcsipkedéshez vezet.

Az, hogy mikor mennyire állítsd a kontrollert (ergo az eszköz mikor kapcsoljon be és mikor kapcsoljon ki), azt a következő 5. táblázatban összegzem. Az adatok kerekítettek, és Budapestre vonatkoznak. Némi eltérés a te lakhelyeden megtörténhet, és ha ez számottevő, akkor a lenti értékeket egy-egy fél órával korrigálni is lehet.

Hónap	Villany be	Napfelkelte (Villany ki)	Napnyugta	Világos órák száma
október	4:00	7:00	18:00	14 h
november	2:00	6:45	16:00	14 h
december	2:00	7:30	16:00	14 h
január	2:30	7:30	16:30	14 h
február	3:00	6:45	17:00	14 h
március	4:00	6:00	18:00	14 h

Én megpróbáltam délutánra is beiktatni a kiegészítő világítást, mert akkor voltam otthon hogy ellenőrizni tudjam. A tyúkjaim (lásd a cikkben a képeken) pár hét világítás után voltak olyan tökkelütöttek, hogy záráskor az udvar közepén vagy itt-ott elbújva vártak. Teljesen átállt az időérzékük, és az udvar kellős közepén érte őket az alkonyat. Ezért én a hajnali idősávot javaslom. Csak annyi, hogy ekkor napkeltére a többségük már meg fog tojni, szóval elegendő mennyiségű, jól bealmozott tojófészek mindenféleképpen legyen az ólban.

Hogy hogyan növelhető a tojástermelés nemcsak télen, hanem az év többi szakaszában is, azt a következő cikkben mélyrehatóan megtárgyaljuk:

5. Tyúktartás télen: védelem a faggyal szemben

Tyúkok egészségének megőrzése télen

A keményebb mínuszokban nemcsak a tojások, hanem a csirkék végtagjai is megfagyhatnak. Rendszerint a kakasok és nagyobb tarajú tojók (pl. Leghorn) taraját és állebenyét érintheti a fagybántalom, de ritkábban a kapirgálók lábujjai is áldozatul eshetnek. A megfagyott végtagok már nem menthetőek, és ezek feketére színeződve le fognak esni. Maga a nekrózis rendkívül fájdalmas az állatnak, de ennek ellenére nem szabad hozzá érni, kell hagyni elhalni, majd leesni.

A következőket tudod tenni ahhoz, hogy megelőzd ezeket a problémákat:

• huzatmentes, jó levegőminőségű ól kialakítása;
• megfelelő, jól hőszigetelő alom alkalmazása;
• megfelelő szélességű ülőlécek beiktatása, amelyeken ülve a kapirgálók be tudják fedni tollakkal a lábujjaikat;
• közepes fagyok idején érdemes vazelinnel bekenni a nagyobb tarajú szárnyasok taraját és állebenyét, ez valamelyest véd a megfagyástól;

Tyúkól fűtése télen

Ahogyan láthattad a 3. táblázat adatait, minél közelebb van a kinti hőmérséklet a szobahőmérséklethez, a gazdasági mutatók annál jobbak. Éppen ezért a tojástermelés serkenthető kiegészítő melegítéssel, de ez nem létfontosságú. A legtöbb tyúk roppant jól bírja a hideget, és a kemény fagyokkor is a legnagyobb egészségügyi kockázatot a végtagok megfagyása jelenti.

Ha mégis úgy döntesz, hogy a tyúkól megfelelő szigetelésén túl még szeretnél külső hőforrást is alkalmazni, ezek közül választhatsz:

• halogén infraizzós lámpa
• kerámia hősugárzó lámpa

A lámpák a legjobbak azért, mert relatíve olcsók, kisebb a fogyasztásuk a többi hőforráshoz (pl. hősugárzóhoz stb.) képest, és könnyű őket egy láncon fellógatva elhelyezni úgy, hogy ne gyújts fel velük semmit. Egyetlen hátrányuk a térben történő egyenlőtlen hőleadásuk. De cserébe különböző teljesítményűek között tudsz válogatni, szóval így alaposabban ki tudod választani azt, amelyik a te tyúkóladba a legjobban passzol.

Az infra sajátossága, hogy nem direkt a levegőt melegíti fel, hanem infravörös hullámhosszú fény kibocsájtásával a teremben található szerves anyagok (tehát a tyúkok tollát és a berendezést) hőmérsékletét növeli. És utána ezek a felmelegített tárgyak kezdik el leadni a hőt a levegőnek, ami így lassan felmelegszik.

Viszont ahhoz, hogy a lehető legjobban melegítse a tyúkokat, a legtöbb infravörös fény őket kell érje. Ezért a lámpát mindenféleképpen az ülőrudak fölé kell elhelyezned, és kb. 60 cm-re a szárnyasok szintjétől. Az, hogy mekkora fogyasztásút kell venned, azt az alapján tudod eldönteni, hogy az eszköztől mért legtávolabbi pontokban mennyire melegíti a kezed.

De a halogén infralámpák nemcsak infravörös fényt bocsájtanak ki, hanem láthatót is. Fentebb már megtárgyaltuk, hogy a rendszertelen, túlzottan hosszú nappali periódusok stresszelik a tyúkokat, amely hosszútávon a termelés és az életképesség kárára megy. És ennek okán az infralámpát csak a nagyon kemény fagyokban ajánlott alkalmaznod, és csakis a fagybántalmak elkerülése végett.

A kerámialámpák nem bocsájtanak ki fényt, hanem az izzószál felmelegíti a kerámiát, és ez a kerámia fogja felmelegíteni a tyúkólban lévő levegőt. Az árukon túl a másik hátrányuk az, hogy terráriumok fűtésére lettek kitalálva, ezért elég kacifántos a hőleadásuk. Viszont a tyúkok fényperiódusát nem stresszeli, ezért ha tyúkólt szeretnél fűteni a tojástermelés növelésének céljából, akkor messzemenőleg ez a legjobb megoldás, még ha jelentősen drágább is.

Összegzés

• A tyúkól megfelelő téliesítésével javíthatsz a tyúkól levegőminőségén, a tyúkok tollazatának állapotán, valamint elkerülheted a fagybántalmak okozta stresszt is.
• Az energiában, fehérjében, kéntartalmú aminosavakban, vitaminokban és nyomelemekben gazdag takarmány elengedhetetlen a jó téli tojástermeléshez.
• Egy jól összeállított tyúkállomány megfelelő takarmányozás és tartási körülmények mellett képes egész évben ellátni friss házi tojással.
• Kiegészítő mesterséges világítással jelentősen javítható a tojástermelés, de a beiktatása nagy körültekintést igényel.
• A tyúkok jól bírják a hideget, és ezért infrázni csak akkor szükséges, amikor már nagyon nagy a baj.
• Az éppen vedlő tyúkokat semmiféleképpen sem szabad világítással stresszelni.

Források

1. A. L. Geng, H. G. Liu, Y. Zhang, H. H. Wang, Q. Chu, Z. X. Yan, Effects of indoor stocking density on performance, egg quality, and welfare status of a native chicken during 22 to 38 weeks, Poultry Science 99.1, 2020, 163-171.
2. C. Bonnefous, A. Collin, L. A. Guilloteau, V. Guesdon, C. Filliat, S. Réhault-Godbert, T. Bas Rodenburg, F. A. M. Tuyttens, L. Warin, S. Steenfeldt, L. Baldinger, M. Re, R. Ponzio, A. Zuliani, P. Venezia, M. Väre, P. Parrott, K. Walley, J. K. Niemi, C. Leterrier, Welfare issues and potential solutions for laying hens in free range and organic production systems: A review based on literature and interviews, Frontiers is Veterinary Science, 2022.
3. D. Li, Q. Tong, Z. Shi, W. Zheng, Y. Wang, B. Li, G. Yan, Effects of Cold Stress and Ammonia Concentration on Productive Performance and Egg Quality Traits of Laying Hens, Animals 10.12, 2020, 2252.
4. W. O. Wilson, S. Itoh, T. D. Siopes, Production Traits of Leghorn Pullets in Controlled Temperatures, Poultry Science 51.3, 1972, 1014-1023.
5. M. M. van Krimpen, G. P. Binnendjik, M. A. Ogun, R .P. Kwakkel, Responses of Organic Housed Laying Hens to Dietary Methionine and Energy During a Summer and Winter Season, British Poultry Science 56.1, 2015, 121-131.
6. J. Bylund, C. Friend, A. Rawley, K. Tan, E. Stoddard, A. Sakulich, Increasing Winter Egg Production with Sustainable Technology, Worchester Polytechnic Institute, 2017.