Search
Close this search box.
Search
Close this search box.

Néhány baromfi vitaminos készítmény, amit okvetlenül adnod kell a tyúkoknak!

A vitaminos készítmények baromfik részére olyan takarmánykiegészítők, amelyek elősegítik azoknak a vitaminoknak, aminosavaknak és nyomelemeknek a pótlását, amit a tyúkjaid takarmányozás és kapirgálás során nem tudnak megfelelő mennyiségben összeszedni.

A tápanyagok kulcsszereppel rendelkeznek a tyúkod szervezetének működésében. Ha nem kapnak kellő mennyiséget, az hiánybetegségek kialakulásához vezet. A tápanyagok közül a leggyakrabban említettek a vitaminok, azonban az aminosavak és az ásványi anyagok is rendkívül lényegesek, amikor a takarmány tápanyag tartalmáról beszélünk.

Egy korábbi cikkben már összeállítottunk egy ötmagos gabonakeveréket a tojótyúkjaid részére. Azonban amikor átbeszéltük a gabonák aminosav-tartalmát, jól láthattad, hogy egyetlen egy gabonában sincs akkora arányban jelen, ami fedezné a tojótyúkok napi igényét.

Mennyi a baromfi vitamin szükséglete és mi a szerepe a vitaminoknak?

A vitaminok a biológiai folyamatok végbemenetelét segítik elő, általában a fehérjeszintézisben van szerepük. Ezen felül, mivel egyes vitaminok (pl. C-vitamin, E-vitamin, stb.) antioxidáns hatással is bírnak, ezért az immunrendszer működését is képesek befolyásolni.

Az E-vitamin hiány például csökkenti a tyúkjaid sejtes immunitásának a hatékonyságát, megfelelő mennyiségben növeli az immunrendszer kórokozókkal szembeni harckészségét, azonban ha túladagolod, akkor erősen meggátolod a fehérvérsejtek működését.

Az ismert zsírban oldódó vitaminok az A, D, E és K vitaminok, a vízoldékonyak pedig a B-vitaminok és a C-vitamin. A tyúkod képes a C-vitamint előállítani szervezeten belül, ezért csak stressz esetén (pl. szállítás után, vagy ha betegek) kell pótolnod. Az alábbi táblázatban összegeztem a vitaminok főbb funkcióit, illetve a baromfi vitamin szükségletét.

Vitamin neveSzerepeA takarmány szükséges
vitamin tartalma
Aszürkületi látás, hámszövet termelése
az egész testben, immunrendszer
13 000 IU/kg
B1szénhidrátok anyagcseréje3,5 mg/kg
B2légzéskor az oxigén vérbe jutása12 mg/kg
B3szénhidrátok, zsírok és fehérjék
anyagcseréje
60 mg/kg
B5anyagcsere12 mg/kg
B6fehérjék anyagcseréje5,5 mg/kg
B12fehérjék előállítása
(fehérje szintézis)
0,030 mg/kg
biotinsavanyú karbonátok és szén-dioxid
megkötése
0,30 mg
Chormonok, aminosavak és fehérjék
szintézise
előállítja magától
Dkalcium lerakódása a csontokban3000 IU/kg
Eantioxidáns, vörösvértestek
termelése, immunrendszer
40-100 IU/kg
folsavvas beépülése a vörösvértestekbe2 mg/kg
Kvéralvadás3 mg/kg
kolinfehérjék és zsírok bejutása a sejtekbe7,5 g/kg
NE = Nemzetközi egység; IU = Iternational Unit. Az adatok a Hubbard cég Breeder nutrition Guide kiadványából származnak.

A vitaminhiány jelei a baromfi esetében

Ha az általad alkalmazott takarmányozási módszer a baromfi vitamin szükségletének nem képes eleget tenni, vitaminhiányról beszélünk. Mivel minden vitaminnak eltérő a biokémiai szerepe, e miatt a hiánybetegség jelei vitaminról vitaminra változnak.

Az A-vitamin hiány jellegzetes tünetekkel jár. A csirkéid szeméből egy büdös, nyálkás anyag szivárog, és a szemhéjak összeragadnak. A fehér váladék a szemen kívül az orrnyílásokból vagy a torokból is szivároghat. A növendékeid csontsoványra fogynak, a tyúkjaid kevesebbet tojnak, és a tojások terméketlenek.

Yuan és társai az A-vitamin hatását tanulmányozták tenyész állományokon. Az eredményekből kiderült az, hogy 20 000 NE/kg mennyiségben adva a takarmányhoz elősegítette a növekedést, a tojástermelést és a termékenységet, azonban e fölött csökkentette az immunrendszer hatékonyságát, és 45 000 NE/kg felett már a tenyész tojások méretét és keltethetőségét is lehúzta. Ebből fakadóan, a takarmány A-vitamin tartalma jó, ha nem haladja meg a 20 000 NE/kg-os értéket.

A B1-vitamin (tiamin) hiánnyal a leggyakrabban a kokcidiózis kezelése után találkozhatsz. A véres széklettel járó betegség gyógyítására általában aprólium-klórhidrát tartalmú készítményeket javasolnak. Azonban a hatóanyag képes tiamin hiányt előidézni, ami a New-Castle-betegségre hajazó tüneteket produkál: a csirkék izomzata legyengül, majd lebénulnak, és ekkor a lábaikat széles terpeszben tartják; a taraj kék, a légzés lelassul, a testhőmérséklet alacsony és jelentősen lefogynak.

baromfi vitamin hiány B1 vitamin
Lucyn CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons

A B2-vitamin hiány jellemzője a meggörbült, összehúzott lábujjak, a visszamaradt növekedés és a kóros soványság. A tyúkjaid esetében a lábujj görbesége szintén megfigyelhető, a tojások száma és keltethetősége csökken, megnő a befulladt csibék száma, amiken csak alig néhány pehelytollat figyelhetsz meg.

baromfi vitamin hiány b1 vitamin
Lucyn CC BY-SA 3.0. via Wikimedia Commons

Az E-vitamin hiányt őrült csirke betegségnek is nevezik. Rohamokban jelentkezik, amelyek során a csirkéd nyaka összerándul, és a lábai elkezdenek remegni. A kakasaid esetében a herék visszafejlődnek, ha az állománytól keltetsz, csökken a tojások termékenysége, és megnő a befulladt csibék aránya.

Mori és társai az E-vitamin hatását tanulmányozták a tojótyúkok teljesítményére. Az ideális érték 200 mg/kg között volt, a 600 mg/kg-os E-vitamin tartalmú takarmány már csökkentette a tojótyúkok termelését és a tojások méretét. Ennélfogva, az E-vitamin tartalmat érdemes 200 mg/kg-os értéknél tartani, de a 600 mg/kg-os értéket nem haladhatja meg.

Mi a szerepe az aminosavaknak és mennyi a baromfi napi szükséglete?

Az aminosavak a fehérjék szerkezeti egységei. Két csoportba soroljuk őket, megkülönböztetünk esszenciális és nem esszenciális aminosavakat. A nem esszenciális aminosavakat a tyúk szervezete képes előállítani, általában esszenciális aminosavakból. Az esszenciális aminosavakat viszont a táplálékából kell fölvegye. A napi aminosav szükséglet egy részét a takarmány nyers fehérje tartalma fedezi, a másik részét állati eredetű fehérje kell, hogy kitegye.

A fehérjék emésztése során, a makromolekulák aminosavakra darabolódnak, amiket a baromfi a testét felépítő fehérjék gyártására használja fel. A legtöbb fehérje az izomzatban található, azonban a csirke testén belüli biokémiai folyamatokat is fehérjék szabályozzák, amiket enzimeknek hívunk. E miatt, a szárnyasaid aminosav szükségletét muszáj fedezned!

Tudományosan igazolták, ha magas keményítő és fehérjetartalmú takarmánnyal eteted a tyúkjaidat, növeled a tojók tojástermelését, és a letojt tojások nagyobb méretűek lesznek.

A csirke összesen tíz esszenciális aminosavval rendelkezik, amiket rendre tárgyalni is fogunk. A felsoroltak közül a cisztein nem esszenciális aminosav, de a tyúkod metioninból állítja elő, ami erősen limitált mennyiségben van jelen, ezért célszerű figyelembe venned takarmányozáskor.

AminosavSzerepeA nyersfehérje ideális
aminosav-összetétele
metioninizomzat fejlődése, növekedés,
tollfejlődés
2,5%
lizinfehérje szintézis és sejtosztódás,
a többi aminosav mennyiség
referenciája
5,7%
cisztinfehérjeszintézis, oxidatív stressz
elleni védekezés
1,8%
argininaz immunrendszer és a szervet
működésének a fenntartása,
fehérjeszintézis sebességének
növelése
6,7%
treonina bélrendszer működése, bélnyák
termelése, bélrendszer védekező
képessége
4,0%
triptofánstressz csökkentés, étvágy
növelése (szerotonin szintézis)
1,3%
fenilalaninneurotraszmitterek szintézise
(szerotonin, dopamin, nonadrenalin):
a csirkék viselkedése, stressz
4,6%
izoleucintáplálékfelvétel, bélrendszer működése,
zsírsavak feldolgozása a májban
5,5%
valintáplálékfelvétel, bélrendszer működése,
zsírsavak feldolgozása a májban
5,9%
leucinzsírsavak feldolgozása a májban,
tojástermelés
7,5%
hisztidinoxigén szállítása (hemoglobin)2,0%
Az alábbi adatok E. Moran és társ. 1967-es cikkéből származnak. Fontos megjegyezni, hogy a táblázatban szereplő értékek a fehérje összetételére vonatkoznak, nem a takarmány teljes aminosav tartalmára, mivel a takarmányok fehérjetartalma változhat. Ha egy 16%-os fehérjetartalmú takarmányt használsz, annak 0,91% kell legyen a lizin tartalma, 0,40% a metionin tartalma, és így tovább…

Az aminosav (fehérje) hiány jelei

A triptofán és a fenilalanin a tyúkjaid viselkedését szabályozza azáltal, hogy a csirke a neurotraszmitterek (szerotonin, dopamin, nonadrenalin) gyártására használja őket. Ha a tojótyúkjaid ezekből az esszenciális aminosavakból nem kapják meg a kellő mennyiséget, az alacsony szerotonin szint miatt elkezdik egymás tollát csipkedni.

Mivel az esszenciális aminosavak alapvető funkciójú fehérjék szintézisében fontosak, egyetlen egy esszenciális aminosav hiányában is felborul a baromfi takarmányfelvétele. Eleinte elkezd többet enni, hogy csökkentse a hiányt, és ennek következtében jelentősen elhízik, viszont a húsosodás kevésbé történik meg.

Ezt követően visszaesik az étvágya, és jelentkeznek az aminosav (és amblokk a fehérje) hiányra jellemző tünetek. Ide tartozik a visszamaradt növekedés, a rossz minőségű és lassú tollasodás, illetve a tollcsipkedés. A felnőtt állományodban, vedléskor szintén lassú tollasodás figyelhetsz meg, ezen felül csökken a tojások száma és mérete, a betegségekre pedig érzékenyebbé válik.

Mi a szerepe az ásványi anyagoknak és a nyomelemeknek?

A csirketápok leírásában gyakran találkozhattál a nyershamu fogalmával. A nyershamu a takarmány ásványi anyag tartalmát fogalja magába. Az ásványi anyagok szerepe leginkább a csontképződésben, a tojáshéj keletkezésében, a sejtek működésében illetve enzimek gyártásában lényeges.

Az ásványi anyagokat két csoportba soroljuk az alapján, hogy a tyúkjaid mekkora mértékben igénylik őket. A makroelemeket nagy mennyiségben szükségesek. Ezek a csontok és a tojáshéj képződésében fontosak. Ide tartozik a kalcium és a foszfor. A nyomelemek egyéb szervezeti funkciókat látnak el, amiket a következő táblázatban összegeztem neked.

Név és vegyjelSzervezetben betöltött szerepA takarmány
ásványi anyag
és nyomelem
tartalma
kalcium (Ca)csontozat, tojáshéj, idegrendszer,
izomzat, endokrin rendszer
3,0%
foszfor (P)csontozat, sejthártya, pH szabályozás
a sejtek szintjén
0,50 %
nátrium (Na)sejtek hidratáltsága, sejtek működése,
idegrendszer
0,15%
klór (Cl)sejtek működése, gyomorsav0,13%
kálium (K)sejtek működése0,15%
cink (Zn)enzimek előállítása100 mg/kg
magnézium (Mg)izomszövet, sejten belüli biokémiai
folyamatok
500 mg/kg
réz (Cu)máj, vese, szívizomzat és agyi
szövetek
10 mg/kg
vas (Fe)vörös vértestek (hemoglobin)50 mg/kg
jód (I)pajzsmirigy hormonjainak az
előállítása
0,2 mg/kg
szelén (Se)antioxidáns, erősen függve az
E-vitamintól
0,35 mg
mangán (Mn)csontozat, sejtek működése100 mg/kg
Az adatok a Hubbard cég Breeder Nutrition kiadványából származnak.

Az ásványi anyag hiány

A kalcium és a foszfor hiánya a csirkék csontképződésében okoz rendellenességeket. Legyen szó akár kalciumról, akár foszforról, a csirkéid csontvázának a minősége jelentősen visszamarad az egészséges szinthez képest. Tojótyúkok esetében a tojáshéj vékonyabb, és a csontritkulás miatt lesántulnak. Ez fokozatosan történik, eleinte elkezd összerogyni a lábuk, majd végül felállni sem fognak bírni.

A nátrium hiánya a csirkéid esetében abnormális növekedést, gyenge csontozatot és szaruhártya gyulladást idéz elő. A tojótyúkjaid esetében csökkent tojástermelést és kannibalizmust figyelhetsz meg. Az elektrolitok (Na, K, Cl) többek között a szervezeten belüli pH stabilitásért felelősek. Azonban ha az elektrolit egyensúly felborul, a vér pH-ja savasabbá válik, minek következtében csontritkulás jön létre (sántaság).

A szelén hasznosulása nagyban kötött az E-vitaminhoz. Ha a kettő közül valamelyik hiányzik, abban az esetben a csirkék testén ödémák keletkeznek. A hiány mértékétől függően, az első jelek (visszafejlődés és bágyadtság) három-hat hetesen mutatkoznak. A csirkéid bőre sérülékenyebb, több zúzódás figyelhetsz meg, és az ödémák is a sérült szövetrész helyén jelentkeznek, leginkább a hajlatokban és a szárnyakon. A tojótyúkjaid esetében ödémákat ritkán láthatsz, viszont jelentős fogyást, csökkent tojástermelést és alacsony termékenységi arányt már észlelhetsz.

A cink hiánya ritka, viszont jellegzetes nyomai vannak. A cink beépülését a szervezetbe fitáz enzimmel (róla egy kicsit lentebb) elő lehet segíteni, ugyanis egy olyan savat termel, ami képes megnövelni a cink felszívódását (ebben az esetben a fenti táblázatban összegzett mennyiség túl nagy, elég 10 mg/kg takarmányra redukálni). Ha a csirkéid cink hiányban szenvednek, a csüd megrövidül és a térízület megvastagszik. Ezen felül, a tollazatuk rossz minőségű lesz és étvágytalanokká válnak.

A tojótyúkok esetében jelentősebb tünetei a cink hiánynak nincsenek, viszont a tenyésztojások keltethetősége eléggé leromlik. Ami viszont karakterisztikus, az a kikelt csibék esetében a nagy mértékű abnormalitás. Leginkább a csontozattal vannak problémák, de előfordulhat, hogy hiányzik pár lábujj, vagy a szem nem fejlődött ki rendesen. Egyes esetekben görbe a gerincük és rövidebb, némelykor pedig farok nélkül kelnek ki (nem összekeverendő az araucana vagy a grübbi fajtákkal).

Miért kell takarmánykiegészítőket használni?

Ahhoz, hogy megértsd, a gabonákkal és a konyhai maradékokkal miért nem tudod a baromfi vitamin, aminosav és ásványi anyag szükségletét lefedni, el kell látogatnunk Ázsia bambusz erdőibe, hogy megnézzük, a tyúkok őse, a bankivatyúk miként táplálkozik, és ez milyen hatással is van a modern tyúk takarmányozására.

Az első telepesek az i.e. első évezredben indultak meg Ázsiából Európa felé, több élelem és barátságosabb környezeti feltételek után kutatva. Magukkal hozták a haszonállataikat is, amibe az éppen megszelídített bankivatyúkok is beletartoztak.

Sátrat verve Európa völgyeibe, elkezdték belakni a vidéket, mindeközben a tyúkok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni a tájegységek környezeti feltételeihez. Ez ahhoz vezetett, hogy létrejöttek az európai őshonos tyúkfajták, amibe pl. az őshonos magyar tyúkok is beletartoztak. Noha küllemben jelentős változáson estek át, sokkal nagyobb méretűek lettek az eredményes szelekció miatt, a táplálkozási módjuk viszont kevésbé változott.

A bankivatyúkok Ázsia bambusz erdőiben élnek még napjainkban is. Noha a legtöbb madár a Földön tápanyag-specifikus (tehát csak egyfajta élelemmel táplálkozik, és a többi szükséges tápanyagot ebből állítja elő), addig a bankivatyúk mindenevő (ergo mindent megeszik, és törekszik annyi tápanyagot összekapirgálni, amennyit csak tud), ahogyan a leszármazottai, a modern tyúkok is.

A bankivatyúk által nagy mennyiségben fogyasztott növényi eredetű táplálékok a következők: a fák és cserjék bogyói és gyümölcsei, mindenféle vadnövények magja, különösképp bambuszmagok, ha lehetősége van rá. Ezen felül csonthéjasok, a bambusz és egyéb füvek hajtásai, levelei, szirmai és gumói. A felnőttek és a csibék a termeszeket, illetve ezek lárváit és petéit előszeretettel fogyasztják, és a fészkelési időszak is a legnagyobb termesz szaporulat idejére esik. Összehasonlítva ezt a mai baromfi takarmányozásával, a modern tyúkok klasszikus gabona-szója alapú takarmánya a bankivatyúk napi eledeléhez képest alacsonyabb (állati eredetű) fehérje-, karotinoid- és zsírsav tartalommal rendelkezik.

A bankivatyúk emésztőrendszere tulajdonképpen bármilyen eledel megemésztésére képes. Nagy vakbéllel rendelkezik, mint a növényevők, ami nagy átmérőjű és gyors emésztésre képes, mint a gyümölcsevőké. Rövid és hatékony belekkel bír, mint a magevők, és van mirigyes gyomra is, mint a rovar- és húsevőknek.

Azonban, egy átlagos négy hetes hús típusú csirke kb. kétszer akkora, mint egy bankivatyúk növendék, ami a szelekciónak köszönhető. A modern tyúk nem rendelkezik hatékonyabb tápanyag felhasználással (tehát kevesebb takarmányból nem tud több tápanyagot kinyerni), viszont sokkal több takarmányt tud megenni és megemészteni rövidebb idő alatt, ami gyorsabb növekedéshez vezet. Egy bankivatyúk évente átlagosan 12 tojást rak, míg ezzel szemben, egy mai átlagos tanyasi tyúk évente 120-140 tojást tojik. Ez szintén a szelekciónak köszönhető, és ahhoz vezetett, hogy a tojótyúkok tápanyagigénye is erősen megnőtt.

Azonban összevetve a bankivatyúk és a modern tyúkok táplálékát, egy átlagos tanyasi tyúk takarmánya kevesebb tápanyagot tartalmaz. Noha a házi tyúk többet eszik, mivel a gazdasági teljesítménye nagyobb, több tápanyagot igényelne, de ebben nem részesül.

Az, hogy a konyhai maradék miért nem elégséges, az a bankivatyúk táplálkozási szokásaiból szintén kiderül. Noha növényeket is fogyaszt, a szaporodási időszakokban a takarmánya alapját az állati eredetű fehérje jelenti, ami a konyhai maradékban kevésbé van jelen. Régebben, még ősanyáink idejében a tanyán történő tyúktartás képes volt ennek is eleget tenni, mivel több ezer négyzetméter állt a tyúkok rendelkezésére, azonban napjainkban egy száz négyzetméteres kifutóban aligha talál magának elégséges rovart és gilisztát.

Takarmány alapanyagok makroelem, vitamin és nyomelem tartalma

Az előző fejezetben átnéztük azt, hogy mi az elvi háttere annak, hogy takarmánykiegészítőkre van szükség. Ezen felül pedig, azok a hangok, akik szerint a takarmánykiegészítők fölöslegesek, mert nagyanyáink sem használták, azok részletes leírást kaptak arról, nekünk most mégis miért van rájuk szükségünk.

Ahhoz, hogy megnézzük, miket kell pótolnunk, elsőként nézzük meg, a gyakoribb háztáji takarmány alapanyagok mennyi ásványi anyagot tartalmaznak.

Ásványi anyagTojótyúk napi szükségletekukoricacirokbúzatritikáléárpanapraforgóborsó
Ca (%)3,00,030,060,020,050,080,300,12
P teljes (%)irreleváns0,300,330,350,330,340,550,44
P szabad (%)0,50,070,150,140,110,160,100,21
Na (%)0,250,010,030,020,020,020,010,01
Az adatok az Agrofeed cég által kibocsájtott Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban kiadványából kerültek felhasználásra.

A fenti táblázatból jól látszik, a kalcium, foszfor és nátrium utánpótlására is szükség van. Ahogyan a hiánybetegségeknél tárgyaltuk, ha a takarmány nem rendelkezik mindegyikből a kellő mennyiséggel, az komoly következményeket von maga után.

Azonban túlzásokba sem szabad esned, amikor a takarmánymész használatáról van szó! A takarmány túl magas kalcium szintje meggátolja a fehérjék megfelelő lebontását, így annak emészthető nyersfehérje tartalma nem tud teljes mértékben hasznosulni. Ezen felül, ha a táp fitáz enzimet is tartalmaz, abban az esetben annak a működését is hátráltatni fogja, tehát csökkenti a foszfor hasznosulását.

Egy növendék jérce 2%-os Ca tartalmú eledelt igényel, és ennél fentebb nem szabad menned egészen addig, amíg el nem kezdenek tojni. Csak ezután kezdd el megemelni a gabonakeverék kalcium-szintjét. És itt is érdemes egy egy-két hetes átmentet tartani egészen addig, amíg a takarmány teljes kalcium tartalma el nem éri a 3,5%-os szintet. Ennél fentebb értelmetlen menned, mert a tojáshéj minőségét is leronthatod vele, ami főleg a tojások szállításakor és keltetéskor elég kellemetlen tud lenni.

A foszfor szintjét pedig a kalcium szintjéhez kell igazítanod. A kalcium : foszfor aránynak kb. 8-10 : 1-hez kell lennie, tehát ha egy 3,5%-os kalcium tartalommal bíró eleséget etetsz, annak legalább 0,35-0,4%-os emészthető foszfortartalommal kell rendelkeznie.

A vitaminokra és nyomelemekre vonatokozó értékek a legsűrűbben előforduló gabonák esetében az alábbiak. Természetesen ezek az értékek változhatnak termőföldenként és fajtánként, ezért a lenti táblázatot kezeljük úgy, mint viszonyítási alapot.

Vitaminok és nyomelemekA tojótáp
ajánlott
tartalma
KukoricaBúzaÁrpaZabtritikálécirok
A-vitamin (IU/kg)13 0001 70000000
D-vitamin (IU/kg)3 000000000
E-vitamin (mg/kg)25 – 7022163620012
Mn / mangán (mg/kg)10053016384313
Fe / vas (mg/kg)50254380704452
Cu / réz (mg/kg)1031086814
Zn / cink (mg/kg)100202830383214
Se / szelén (mg/kg)0,350,080,10,20,300
A táblázatban szereplő adatok a Feedstuffs Ingredients Analysis Table: 2016 című kiadványból származnak. A tojótáp ajánlott vitamin és nyomelem tartalmát pedig a Hubbard: Breeder Nutrition Guide kiadványból vettem át.

A gabonák A- és D-vitaminnal szinte abszolút nem rendelkeznek, ebből fakadóan ezeket muszáj pótolni. Az E-vitamin tartalom épphogy szint alatt van, és az árpa esetében a legnagyobb. Mangánból és cinkből egy-egy gabona a szükséges mennyiség negyedével, míg mások a tizedével bírnak. A réz és a vastartalom mondhatni ideális, de jellemzően ezt is ki szokták még egészíteni egy kisebb mennyiséggel. A szelén tartalom viszont borzasztóan alacsony, és ez magyarázatot is ad a számtalan szelén hiányos tojótyúkra és fiatal jércére.

Milyen takarmánykiegészítőket adjak a tyúkoknak?

Bízom abban, hogy amire eljutottál a cikknek erre a részére, már egyetértünk abban, hogy a takarmánykiegészítőkre igenis szükséged van ahhoz, hogy a csirkék és a tojók vitamin és egyéb tápanyag szükségletének kellőképp eleget tudj tenni. Az, hogy a baromfi vitamin, aminosav és ásványi anyag szükséglete mennyi, azt már fentebb átbeszéltük, ahogyan a baromfi vitamin, aminosav és ásványi anyag hiánybetegségeit is átfutottuk.

A következőkben azokat a takarmánykiegészítőket beszéljük át, amiket érdemesnek látok, hogy adj a tyúkoknak. Egy-egy esetben konkrét terméket is meg fogok nevezni. Ezzel kapcsolatban annyi megjegyzésem van, hogy a cikk írott részében megjelenő termékek neve nem reklám céllal, hanem ismeretterjesztő jelleggel kerültek feltűntetésre, a cikk megírását önszántamból végeztem, a bejegyzés nem szponzorált tartalom. A felsorolt kiegészítőket mind adom én is a tyúkjaimnak, így nyugodt szívvel ajánlom őket neked is.

A baromfi vitamin, aminosav és nyomelem utánpótlása

Lehet-e az itatós vitaminos készítményekkel fedezni a baromfi vitamin szükségletét?

A takarmány vitamintartalmát a legtöbb tyúktartó és tenyésztő ivóvízbe keverhető vitaminos készítményekkel törekszik feljavítani. Éveken át én is ezeket alkalmaztam, azonban az elmúlt hónapokban elővettem egy kockás lapot, és elkezdtem kiszámolni azt, hogy az egyik legjobb itatós vitaminos készítménnyel miként tudom a takarmány vitamintartalmát felerősíteni.

Jelenleg egy paraszt tyúk növendék állományom van, amik nevelőtápot kapnak. A nevelőtáp az alábbi vitamintartalommal rendelkezik.

A-vitamin (NE/kg)10 000
D-vitamin (NE/kg)2 500
E-vitamin (mg/kg)80

Ahogyan láthattad fentebb te is, a legtöbb gabona az A és D-vitaminból szenved erősen hiányt, e végett a vitaminos készítmények úgy vannak kitalálva, hogy ez a két vitamin a limitáló komponens, és neked is ezeket kell nézned, amikor egy termék mellett döntesz.

Nos, nézzük meg, hogy a kapható – szerintem – legjobb itatós vitaminnal hogyan tudom feljavítani a csirkéim átlagos havi vitamin felvételét. Azért lényeges a havi átlagot nézni, mert a legtöbb készítményt a gyártó kúra-szerűen ajánlja.

A választott vitaminos készítmény 2 500 000 NE A-vitamint, 500 000 NE D-vitamint és 3750 mg E-vitamint tartalmaz literenként. Ez azt jelenti, hogy a megadott mennyiség 1000 mL-ben találhatóak meg. Mivel az előírt adagolás szerint 1-2 mL készítményt kell tenni 1 L ivóvízbe, ezért célszerű ezeket a mennyiségeket mL-es dimenziójú koncentrációba átvinni. Így a készítmény 2 500 NE/mL A-vitamint, 500 NE/mL D-vitamint és 3,75 mg/mL E-vitamint tartalmaz.

Mivel én 1 L készítményt vettem, és valószínű, hamarabb fog lejárni, mintsem hogy elhasználnám, így én 2 mL-t keverek 1 L ivóvízbe. Ez azt jelenti, hogy a felkeverés után, a vitaminos ivóvíz 5 000 NE/L A-vitamint, 1000 NE/L D-vitamint és 7,5 mg/L E-vitamint tartalmaz. Átalakítva ezeket mL-re (merthogy a csirkéim átlagos vízfogyasztását abban fogjuk nézni), A-vitaminra 5 NE/mL, D-vitaminra 1 NE/mL, E-vitaminra pedig 0,0075 mg/mL lesz a vitamintartalom.

Az, hogy a csirkék mennyit isznak, az attól függ, hogy milyen az időjárás. A szakirodalom szerint a takarmány tömegének az 1,6-1,8-szorosát isszák meg naponta. Most éppen havazik, mikor írom a cikket, de tételezzük fel, hogy a csirkéim nagyon szomjasok, és a takarmány 1,8-szorosával megegyező tömegű vizet fogyasztanak el. Hogy leegyszerűsítsük a dolgokat, a csirkéim napi takarmány fogyasztását vegyük 100 grammnak, a napi átlagos vízfogyasztást pedig 180 mL-nek.

Nos, innentől egy egyszerű szorzás lesz: a fentebb említett mL dimenziójú ivóvíz koncentrációkat be kell szoroznunk a napi vízfogyasztással, tehát 180-nal. Így a csirkéim átlagosan napi 900 NE A-vitamint, 180 NE D-vitamint és 1,35 mg E-vitamint vesznek fel a vitaminos ivóvízből.

Most nézzük meg azt, hogy a takarmányból mennyit vesznek fel. Mivel 100 grammnak vesszük a napi átlagos takarmány fogyasztást, e miatt, 1000 NE A-vitamint, 250 NE D-vitamint és 8 mg E-vitamint vesznek fel a takarmányból (a fenti táblázatból az értékeket osztom 10-zel).

Ahhoz, hogy megállapítsuk, az itatós vitaminos készítmény mennyire képes a takarmányt feljavítani, adjuk össze a vízből és a takarmányból felvett vitamin mennyiséget, mivel végülis egy helyre megy… Ez összesen 1900 NE A-vitamint, 430 NE D-vitamint és 9,35 mg E-vitamint jelent. Hogy össze tudjuk hasonlítani a nevelő táppal, ezért ezt át kell alakítanunk valahogyan kilogrammos dimenziójú mennyiségre, mivel a takarmányt is ilyennel jellemeztük. Ehhez pedig a napi átlagos takarmány fogyasztást kell felhasználni. Mivel 100 grammot fogyasztanak egy nap (ami 0,1 kg), ezért 10-zel kell beszorozni az említett a számokat. Ez így 19 000 NE/kg A-vitamint, 4 300 NE/kg D-vitamint és 93,5 mg/kg E-vitamint jelent.

Azonban ezek a számok csak a leitatás napjára vonatkoznak, ne felejtsük el, hogy a vitaminos készítményt előírás szerint kúra szerűen kell alkalmazni 5-7 napig. Most mivel én dúskálok a készítményben, ezért én 7 napig adom nekik, tehát a hónapnak durván az 1/4-én. Így ahhoz, hogy a havi átlagot megkapjuk, ki kell vonnunk a feljavított takarmány értékéből a kezdeti takarmányra vonatkozó értékeket, és mivel a négy hétből csak egyet kapják, ezért néggyel el kell osztani. Havi átlagra így 2 250 NE/kg A-vitamin, 450 NE/kg D-vitamin és 6,75 mg/kg E-vitamin többlet jön ki.

VitaminKezdeti mennyiségekLeitatást soránKülönb-ségKülönbség a teljes hónapra nézveEgy átlagos tyúk napi szükséglete
A-vitamin (NE/kg)10 00019 0009 0002 25013 000
D-vitamin (NE/kg)2 5004 3001 8004503 000
E-vitamin (mg/kg)8093,513,56,7545
Mennyivel képes az itatós vitamin feljavítani a takarmány vitamin tartalmát: válasz

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy rosszak, vagy nem kell őket használni. Nekem nagyon jó tapasztalataim vannak a Chicktonic és a Promotor L készítményekkel húshibridek nevelése esetében, és növendékeknél is jó eredményeket érek el velük, ha kiegészítésképp használom őket. Ha már a takarmánynak megvan a minimális vitamin tartalma (amit a nevelőtápom nagyon jól tükröz, az a minimumok minimuma), akkor nyugodt szívvel ajánlom őket használni. De ha pl. egy tojó állomány alap vitaminozásáról van szó, akkor sajnos az ilyen jellegű takarmánykiegészítőkkel aligha érsz célba.

És persze, jogosan tevődik fel benned a kérdés, hogy mi lenne, ha többet tennénk a vízbe. Ezzel az a probléma, hogy akkor a leitatás során átlépnénk az A-vitaminra vonatkozó határt, amivel pedig már ártanánk, nem segítenénk. Az meg hogy a hónap minden napján vitaminos készítményt adj a vízhez abszurd, mert noha a készítmények hatékonysága a felvett takarmány mennyiségétől független (tehát totál mindegy, hogy törpéd vagy nagy testű tyúkod van), ha változik a takarmányhoz viszonyított víz fogyasztás (ami márpedig háztáji körülmények között változik, de nagyon, és általában csökken), azzal az itatós vitaminos készítmény hatékonysága is csökken.

Milyen takarmánykiegészítőket érdemes használni?

Az itatós vitaminos mesénél a nyomelemekre rá sem tértem, ahogyan az aminosavakra sem. Általában az itatós vitaminos készítmények nyomelemeket nem tartalmaznak, mivel az aminosavak képesek megkötni őket, szóval ahhoz külön itatós készítmény kell…

Viszont ezek a termékek mind tartalmaznak nyomelemeket is a kellő mennyiségben, így hozzáadva őket a takarmányhoz, minden pótolva lesz, ami alapból, egy növényi alapú takarmányozás során pótlandó. A SANO és a Purina terméke tartalmaz limitáló esszenciális aminosavakat is (lizint és metionint), azokat a lenti táblázatban praktikai okokból nem tűntetem fel.

Vitamin és nyomelemBIG EGG (1,5%)UNIVIT (2,5%)NUTRAFORT 3 (3%)
A-vitamin (NE/kg)12 00010 2509 000
D-vitamin (NE/kg)3 0002 425900
E-vitamin (NE/kg)30249
Zn (mg/kg)10810578
Mn (mg/kg)728390
Fe (mg/kg)485760
Cu (mg/kg)181811
Se (mg/kg)0,450,210,27
A különböző permixek által nyújtott vitamin és nyomelem tartalom a megadott takarmányhoz keverési arányokkal.

Szelén + E-vitamin baromfi részére

Ahogyan ezt már korábban megtárgyaltuk, a szelén képtelen az E-vitamin nélkül kifejteni biológiai hatását. E miatt, a szelénes takarmánykiegészítők mind E-vitaminnal vannak keverve, hogy elősegítsék a nyomelem felszívódását és felhasználását a tyúkjaid részére. Sokfajta cég forgalmaz ilyen jellegű készítményt, e miatt széles a választék. Ha lehetőséged van rá, törekedj nagyobb márkáktól vásárolni, mert azoknak általában jobb a minősége, ha takarmánykiegészítőkről van szó.

A kalcium és foszfor utánpótlás

A kalcium utánpótlására a legtöbb tyúktartó takarmánymeszet használ. Ez általában mészkőliszt, tehát apró szemcseméretű kalcium-karbonát. A tapasztalat az, hogy a kalcium karbonát tökéletesen képes ellátni a feladatát, amit egy 1964-es tanulmány meg is erősít. Őrölt takarmányba keverve jól működik, viszont ha granulátummal takarmányozol, vagy szemesen, esetleg roppantottal (utóbbi kettőt én nem javaslom), akkor a takarmánymész leülepszik az etető aljára, amit a csirkék nem fognak megenni.

Már tárgyaltuk a fitáz enzimet, és a célját fentebb. Viszont nem minden tápban van jelen, és a felnőtt tyúkokat nem is biztos, hogy tápozod, e miatt a foszfor pótlásra egyértelműen szükség van.

Erre a célra több cég is kifejlesztett terméket (a Bábolnától az AP17, vagy a DOVIT-től a Kafocit). Ezekben a termékekben a kalciumhoz nem karbonát az ellen ion, hanem savanyú foszfát, így a kalcium mellett, a foszfor utánpótlásra is lehetőséget teremt. Ezekből kb. 1%-ot kell keverni a takarmányhoz, a maradék kalcium igényt pedig érdemes 98%-os kalcium-karbonát tartalmú takarmánymésszel megoldani (kb. + 6% tojótyúkok esetében, és 2% brojlerek esetében.

Azonban ezek csak darához keverhetőek. Természetesen a falusi ember feltalálja magát, ennélfogva szemes takarmányhoz is keverhető egy kis mennyiségű kókusz olajjal (feltéve, ha a takarmány nem zsíros alapból, azaz nincs benne 5%-nál több szotyi vagy lenmag).

Granulátumhoz viszont lehetetlen keverni bármivel is, szóval a legjobb megoldás ez esetben az itatós kalciumos termék használata. Mivel a granulátumban már alapból van 1% körüli kalcium indító és nevelő tápok esetében, ezért nyugodt szívvel lehet használni. Az áruk nem a legolcsóbb, de pl. brojlerek esetében muszáj a kalcium tartalmat növendék korban 1,5-2%-ra feltornázni, mert másképp borzalmas lesz a csontozatuk. Az erdélyi magyar olvasók számára ajánlom a CalciBis Plus nevű terméket, nekem jó eredményeim vannak vele.

Kiváltható-e a takarmánymész zoolittal?

Egyre inkább terjed a baromfitartók körében, hogy a takarmánymeszet, illetve gyakran a nyomelem pótlókat is zoolittal váltják ki. Sajnos ez egy jó marketingnek köszönhető, ha veszed a fáradtságot, és megnézed az összetételét, meghökkensz, ez mekkora zagyvaság.

A zoolit kalciumtartalma szinte gyártótól függetlenül 0,7%. Viszonyításképp, a száraz lucerna kalciumtartalma 1,5%, a 98%-os kalcium-karbonát-tartalmú – legolcsóbb, legegyszerűbb – takarmánymésznek pedig 40%. E miatt, még ha 6%-ban is kevered a takarmányhoz, még akkor sem fogsz semmit sem változtatni a kalciumtartalmán (0,04%-ot; ha takarmánymészből ennyit keversz, 2,40%-os javítást fogsz kapni, remélem érzed az iróniáját a dolognak).

A nyomelemtartalma sem túlzottan jó. Ezt a gyártók – szerintem tudatosan – nem tűntetik fel a termékeken, csak megemlítik, hogy rendelkeznek vele. Nos, a kukorica is rendelkezik nyomelemtartalommal, ahogyan az árpa és a búza is, csak a kérdés az, hogy az elégséges-e?

A zoolit nagyrészt klinoptilolit, az országban kaphatók kb. 45%-ban ebből az ásványból állnak. Görög kutatók egy 2016-os tanulmány során egy 90%-os klinoptilolit-tartalmú zeolitnak nézték meg a nyomelemtartalmát. Ennek 46 mg/kg cink és 2 mg/kg réztartalma volt, tehát a limitáló nyomelemekben ez sem bővelkedett. A vastartalma mindegyik zeolitnak nagy, de a cinken és a rezen kívül, mangánban sem bővelkednek.

Amiért előnyös viszont, az a magnéziumtartalma, a vastartalma, illetve a felületaktivitása. A zoolit képes a felületén különböző toxinokat vagy toxikus gázokat megkötni, ezért mint toxinkötő, az ólt le lehet vele szórni. Hogy négyzetméterenként mennyi szükséges, azt írja a termék felhasználási javaslatainál.

Kiváltható-e a takarmánymész őrölt tojáshéjjal?

Mivel az őrölt tojáshéj kalciumtartalma kb. megegyezik a takarmánymész kalciumtartalmával, e miatt ugyanakkora arányban kell bekeverned, azaz kb. 5-6%-ban. Most ez azt jelenti, hogy 100 kilogramm takarmányhoz 5-6 kilogramm őrölt tojáshéjat kell tenned, ami praktikai okokból nehézkes. Ezért ami talán a legjárhatóbb út az az, hogy a takarmánymész egy részét (kb. 1%-át) kiváltod tojáshéjjal.

Azonban ezt őrölve kell a takarmányba keverned. Ehhez előtte jó alaposan meg kell mosnod a tojáshéjat. Mivel hártyástól célszerű etetni (kivéve, ha keltetés után szeretnéd visszaadni, akkor azt ki kell szedned a tárolási és egyéb problémák miatt), ezért legalább egy hétig száraz helyen kell tárolnod, egészen addig, amíg a hártya papírszerűre nem szárad. Ezt követően jó kézzel összetörnöd amennyire csak lehet, és ezt követően terménydarálón ezt le kell eresztened. A kapott őrölt tojáshéjat szellős helyen kell tárolnod, és fel kell használnod amilyen gyorsan csak tudod, mert könnyen megbüdösödik.

Minden, amit az ásványi emésztőkről tudnod kell

Mi a célja az ásványi emésztőknek?

Ahhoz, hogy megértsd, mi a szerepe az emésztőknek, felületesen nézzük át azt, hogy a csirkéd hogyan emészti meg a takarmányt.

Ami után lenyeli a takarmányt, az a begyben felgyűl. Itt emésztés nem történik, legfentebb fermentáció, ha a takarmány nem tud tovább haladni. Ez gyulladást is kiválthat, ezért ezt az állapotot begygyulladásnak nevezzük, és csak műtéti úton hozható helyre.

A begyből a takarmány a mirigyes gyomorba jut. Itt emésztőnedvvel keveredik. Ahogyan az emlősöknél, a tyúkoknál is a gyomornedv savas. Ezt követően, a gyomornedvvel vegyített, még nagy szemcseméretű táplálék a zúzába kerül. A zúza egy erős, izmos szerv, aminek az a célja, hogy ásványi emésztők segítségével a takarmány szemcseméretét csökkentse (megőrölje) annyira, hogy az enzimek hozzáférjenek a makromolekulákhoz, és a belekben a tápanyagfelszívódás kényelmesen megtörténjen.

A gritt, mint ásványi emésztő

Az ásványi emésztőket két csoportba soroljuk az alapján, hogy rendelkeznek-e a tyúkok számára emészthető ásványianyag tartalommal, vagy nem. Az egyik csoportot a nem felszívódó grittek képezik, a másikat a felszívódó grittek. A nem felszívódó grittek gránitból vagy kvarcból készülnek. A felszívódó grittek pedig nagy mennyiségű kalcium-karbonátot tartalmaznak.

A nem felszívódó grittet a tyúk nem emészti meg, hanem a takarmánnyal történő hosszas súrlódás után elmorzsolódnak, és kiürülnek. Ezek azért előnyösek, mert nagyon lassan kopnak el, és az esetükben elég csak az ólnak egy kis részét (pl. egy tálcára tenni) leszórni vele. Takarmányozási szempontból nem rendelkeznek tápanyagtartalommal, ezért a használatukkor a kalcium utánpótlást biztosítani kell takarmánymésszel vagy egyéb, a tyúkok számára hasznosítható kalciumforrással.

A felszívódó grittek mészkőből vagy kagylóhéjból készülnek. Ezeket a gyomornedv képes feloldani, ezért csak rövid élettartammal rendelkeznek. Viszont a felszívódásuk a legnagyobb mértékben este történik, mire az aznapi takarmányt már megőrölték.

A felszívódó gritteket érdemes a takarmányba is keverni 1-2%-ban, illetve az ólnak egy részébe is tenni, viszont takarmánymész utánpótlásra a használatukkor nincs szükséged. Koreleski és társai megállapították, hogy a tyúkok képesek szabályozni a felvett mész gritt mennyiségét, egy átlagos tojó legfentebb 5,5 grammot fogyaszt belőle naponta.

Mikor érdemes grittet adnod a tyúkoknak?

Napos csibék esetében, amik dercés takarmányt kapnak, fölösleges, mivel a dercés indítótápok könnyen emészthetőek. Az esetükben a mészkő grittet és a nagy szemcséjű kagylóhéjat alapból érdemes elkerülnöd a túlzottan magas kalciumtartalmuk miatt.

Növendék állományoknak már kell adnod, főleg ha zöld takarmányt is szórsz eléjük. De ez esetben szintén nem felszívódó grittet, mivel a túlzottan magas kalciumtartalom csökkenti a fehérjék hasznosulását. Az esetükben az apró kavics tökéletes nem felszívódó emésztőként szolgál.

A szabadtartású, homokos porfürdővel rendelkező tyúkoknak nincs szükségük grittre, mivel összekapirgálnak annyi apró méretű kavicsot, amennyi szükséges ahhoz, hogy megemésszék a takarmányt. Azonban abban az esetben, ha az udvar füves, akkor erre nincs lehetőségük, és emésztőt mindenféleképp adnod kell nekik. Ez esetben a mészkő gritt a legjobb, mivel olcsón beszerezhető, és teljesen helyettesíthető vele a takarmánymész.

Azonban megtörténhet az, hogy ha túl sok apró kavics van jelen akkor, amikor esznek, és az 5,5 gramm mészkő gritten kívül még akaratukon kívül is felszednek sok apró kavicsot, akkor a begyben túlzottan felgyűl, és ez emésztőrendszeri problémákhoz vezethet. E miatt, a takarmányt mindenféleképp etetőbe kell tenni, és ezt úgy elhelyezni, hogy ne legyen apró kavicsos a talaj.

Összegzés

Nos, ha voltál ilyen kitartó, és elérkeztél a cikk végére, mivel eszméletlen sok infót toltam az arcodba relatív kevés idő alatt, így összegzem neked még egyszer azokat a kulcsfontosságú gondolatokat, amiket mindenféleképp magaddal kell vinned, ami után elgörgetsz innen.

  • Az átlagos tartási körülmények és takarmányozás képtelen a baromfi vitamin, aminosav és ásványi anyag szükségletének eleget tenni, ezért mindenféleképp takarmánykiegészítőt kell használnod.
  • A baromfi vitamin, aminosav és ásványi anyag hiányában hiánybetegségben fog szenvedni, ami széles tünetegyüttest ölel fel.
  • A baromfi vitamin, aminosav és nyomelem szükségletének takarmányba keverhető vitamin és nyomelem premixekkel jól eleget lehet tenni.
  • A takarmánymész kiváltható őrölt tojáshéjjal és mészgrittel, de zoolittal nem. Az itatós kalciumpótlók jó alternatívák, ha a növendék állományodat granulátummal takarmányozod.

Források

  1. K.C. Klasing, Nutrition and the immune system, British Poultry Science, 48.5., 2007, 525-537.
  2. aqua4nations.com
  3. merckvetmanual.com
  4. thepoultrysite.com
  5. M. Alagawany, S. S. Elnesr, M. R. Farag, R. Tiwari, M. I. Yatoo, K. Karthik, I. Michalak, K. Dhama, Nutritional significance of amino acids, vitamins and minerals as nutraceuticals in poultry production and health – a comprehensive review, Veterinary Quarterly, 41.1., 2020, 1-29.
  6. S. P. Macelline, M. Toghyani, P. V. Chrystal, P. H. Selle, S. Y. Liu, Amino acid requirements for laying hens: a comprehensive review, Poultry Science, 100.5., 2020, 1-19.
  7. dineachook.com.au
  8. extension.uga.edu
  9. A. Y. Pekel, M. Alp, Effects of different dietary copper sources on laying hen performance and egg yolk cholesterol, Journal of Applied Poultry Research, 20.4., 2011, 506-513.
  10. msdvetmanual.com
  11. Hubbard: Breeder Nutrition Guide
  12. Agrofeed: Takarmány alapanyagok korszerű felhasználása a baromfitakarmányozásban
  13. S. Ray, A. Bernan, B. Singh, Chicken eggshell powder as dietary calcium source in chocolate cakes, The Pharma Innovation Journal, 6, 2017, 1-4.
  14. grubblyfarms.com: The Role of Grit for Chickens