A harcias kakasok rengeteg fejtörést tudnak okozni. Akár egymás között lépnek fel harciasan, akár veled vagy a családtagjaiddal szemben, annak komoly következményei lehetnek. Néhanapján a harcias kakasok közötti csatározás annyira képes elmérgesedni, hogy valamelyik tyúkagyúban maradandó testi károk keletkeznek. A kisgyerekekben pedig képesek félelmet kialakítani a csirkékkel szemben, ami ahhoz vezethet, hogy sohasem adják a fejüket a világ egyik legnemesebb hobbijára, a tyúktartásra.
Miért lesz harcias a kakas?
Hierarchia a tyúkudvarban
A 19. század fordulóján egy szemfüles tízéves úri ember, Schjelderup-Ebbe, a szárnyasai között ült, amikor is megfigyelte, hogy etetéskor egyes tyúkok többet csipkedik a társaikat, mint mások, és egyes tyúkokat többet csipkednek, mint másokat. Az akkor még fiatal tyúkász lejegyezte az észrevételeit, majd néhány évtizeddel később publikálta.
” Aki úgyi véli, a tyúkudvar lakói gondtalan, boldog élőlények, zavartalan gyönyörben úszkáló mindennapokkal… az erősen téved. Egy határozott szigor nyugszik a baromfiudvarban.”
Schjelderup-Ebbe (1922)
Schjelderup-Ebbe ezen gondolatai megalapították a szociális dominancia fogalmát, amit az elmúlt száz évben többek között az emberek közötti szociális viszonyok leírására is alkalmaznak.
A tyúkok közötti hierarchia egy nagyon összetett valami. Kisebb tyúkudvarokban ranglétra, viszont nagyobb állományban már háromszög vagy négyszög alakot is felölthet. Ez azt foglalja magába, ha kisebb tyúkudvarod van, ha a fekete tyúkod csipkedi a kendermagos tyúkodat és a kendermagos tyúkod a piros tyúkodat, akkor a fekete tyúkod is a piros tyúk fölött áll (mint a munkahelyeden, a te főnöködnek is van egy főnöke, aki szintén a főnököd).
Azonban a nagyobb csapatokban ez már gyakran megtörik, és ha a fekete tyúkod a kendermagos tyúkodat csipkedi, a kendermagos tyúkod pedig a piros tyúkodat, mindeközben megtörténhet, hogy a piros tyúkod a fekete tyúkod fölött áll (tehát ez olyan, mintha a munkahelyeden a főnöködnek a főnöke a te beosztottad lenne).
Követhetetlen, ugye? Az 1930-as években néhány elszánt kutató egy tizenegy szárnyast számláló Leghorn kakas állományban megpróbálta felvázolni a csirkék közötti viszonyt minden kapirgáló esetében. Összesen hat ilyen fentebb említett dominancia háromszöget találtak, viszont hetven napnyi megfigyelés után is, két kapcsolat még megoldatlan maradt.
A hierarchia kialakulása: a harciasság
A csirkék már hetes korukban elkezdik egymást szekálni, azonban az első rangsor kialakulása kakasok esetében a 8-9. hetes korban kezdődik, míg a jércék között 10 hetes kor környékén. A kakasok esetében a fiatal korban kialakított hierarchia nem stabil, ugyanis a nemi érésük következő szakaszában (kb. 20-25 hét, amikor a legtöbb kakas elkezd kukorékolni) ismét párbajra hívják egymást, ami egyértelmű változást idéz elő az alá-fölé rendelt szerepeket betöltőkben.
A kakasoknál a rangsor eldöntése sokkal több agresszivitással jár. Az alárendelt szárnyasok sokkal többször lépnek fel agresszíven a fölérendelt egyed csipkedésére, mint a jércék. A kakasokhoz képest, a jércék közötti rangsor stabilabb, és a fenntartásához sokkal kevesebb agresszió szükséges.
A hierarchia csúcsán lévő tyúkok kiváltságokkal rendelkeznek: ők mennek enni először, ők ülnek az ülő legmagasabb fokán, ők választják ki a legjobb tojófészket, és a porfürdőkbe is akkor járnak, amikor szeretnének. A kakasok esetében, a reggeli első kukorékolást mindig a domináns kakas kezdi, és a nap folyamán is ő kukorékol a leggyakrabban, illetve a legtöbb párzást is ő végzi.
Az, hogy a két kapirgáló közül melyik lesz az alárendelt és melyik a fölérendelt, az az egyed agresszivitásán kívül egyéb tényezőktől is függ. Ide tartozik a madár egészségi állapota és harci tapasztalata is. Azonban a cicaharc végét mégis az dönti el, hogy melyik fél mutatja elősként a félelem jeleit: amelyik hamarabb elkezd félni a másiktól, az lesz az alárendelt. Az, hogy melyik tyúk mennyire harcra kész, azt a fajta is befolyásolja, ugyanis a stratégia, amit használnak harc közben, az fajtánként eltérhet.
Azonban egy tyúk hierarchikus helyzete nem egy stabil állapot. Még a hierarchia tetején álló méhkirálynőt is néhanapján kihívják harcolni, és amint egy csatát elveszít, már lentebb is kerül a sorban. Noha a jelenlegi információk alapján a hierarchiában betöltött szerep nem függ a kortól, azt tudjuk, hogy a tesztoszteron szinttől annál inkább. E miatt az idősebb kakasokat gyakran letaszítják az ifjabbak a trónról, ugyanis a kor előrehaladtával a kakasok tesztoszteron szintje csökken, ami többek között a termékenységet is csökkenti.
Hormonok
A kakasok tesztoszteron szintje nemhogy évszakonként, hanem egy napon belül is többször változik. A reggeli és az esteli órákban a legmagasabb, e miatt a legtöbb agresszivitás a nap ezen szakaszaiban történik. Ezen felül, tavasszal különösképp megnő, ugyanis a szaporodási időszakuk is ekkor kezdődik.
Az első problémás időszak általában három-négy hónapos korban kezdődik. A kakasoknak ekkor kezdődik a pubertás korszakuk, kamaszodnak, ami ahhoz vezet, hogy egyéves korukig elég komoly hormonkilengéseik lehetnek. Ekkora tehetők az első támadások is, ugyanis felébred bennük az ösztön, hogy nekik védelmező szerepük van, azonban még nem tanulták meg azt, hogy mitől is kellene megvédeniük a társaikat.
E miatt, a kakas támadások hátterében általában nem agresszió rejlik, hanem nemes egyszerűséggel a feladatukat teljesítik: védelmezik a tyúkudvart. E mögött a magatartás mögött inkább félelem, összezavarodottság, túlélési ösztön vagy védelmezés áll, mintsem direkt rosszakarás a gazdájuknak.
Megszelídíthető-e a harcias kakas?
Az előző fejezetben részletesen átbeszéltük azt, hogy a kakasok hogyan szocializálódnak. Átbeszéltük a hierarchiát, és azt, hogy ez miként alakul ki, és milyen szerepet tölt be a tesztoszteron, illetve a nemi hormon szintjének a változása. Lehet, hogy ezen a ponton nem látod, mi értelme volt, de ahhoz, megértsd, mi is áll a harcias kakasok viselkedésének a hátterében, a fenti fejezetet mindenféleképp olvasd el!
A fiatal kakasok szépen lassan elkezdik megtanulni, mi az, ami veszélyt jelent rájuk és a társaikra nézve. E miatt gyakran megtörténik, hogy elkezdik csipkedni a lábad vagy a kezed, ugyanis még abban a korban nem tanulták meg, hogy te melyik kategóriába vagy sorolandó. És abban az esetben, ha te ezekre a próbálkozásokra agresszíven reagálsz, és visszatámadsz, egyértelmű, hogy attól a pillanattól kezdve a lábadat vagy a kezedet veszélyforrásnak tekintik, és akár az életük árán is megpróbálják megvédeni tőle a többieket, akikért ők ösztönösen felelősséggel tartoznak.
Mint ahogyan bármilyen élőlényt, úgy a kakasokat is zavar egy-egy dolog. Az élénk színektől néha megijednek, de zavarhatja őket az is, hogy hozzáérsz egy begyulladt tolltüszőhöz, esetleg kitépsz egy tollat, vagy csak épp a szemük sarkában elsuhant valami, és felizgatja őket. Ebben az esetben sokkal lobbanékonyabbak, és sokkal hamarabb megtámadnak. E végett ezeket az ingerkeltő dolgokat érdemes azonosítanod, és amit csak tudsz, érdemes elkerülnöd, amikor közéjük mész (pl. mozgó dolgok a papucsodon, a sárga színt általában nem szeretik, stb.).
De ha épp semmit nem tettél, és mégis látod, hogy meg akar támadni (felborzolja a nyaktollait, kitártja a szárnyait, tehát próbál nagyobbnak tűnni), akkor jobb, ha kimész a tyúkudvarból, és megvárod, amíg lenyugszik, mert lehet csak felizgatta valami.
Ha elkezd futni feléd, és neki megy a lábadnak, akkor pedig egy dolgod van: türelmesnek kell lenned. Tudom, hogy néha erősen csípnek, de ha elhúzod a lábad vagy a kezed, csak még inkább rontasz a helyzeten. Amit itt meg kell mutass neki az az, hogy a lábad nem jelent veszélyt számára, és nem kell megvédenie tőle a társait. Ha agresszíven reagálsz rá, vagy elfutsz, akkor veszélyforrásként fogja tekinteni, és onnantól kezdve akárhányszor meglátja, meg fogja támadni.
Ha esetleg nagyon fáj, akkor valamilyen tárgyat közéd és a kakas közé tehetsz. Semmiféleképp nem bánthatod vele, ugyanis veszélyforrásként fog rá tekinteni szintén. Amint látja, hogy semmilyen kárt nem tud okozni benne és a társaiban, abba fogja hagyni.
Lehet-e több kakast egy állományban tartani?
Lehet, és ha sok tyúkod van, ahhoz, hogy a tojások termékenységi aránya jó legyen, kell is. Ehhez viszont néhány szempontot figyelembe kell vegyél.
- Biztosíts elegendő helyet számukra: a harcias kakasok territoriális lények, e miatt ha kis helyen vannak, gyakran egymásnak ugorhatnak.
- Biztosíts elegendő takarmányt, és ezek legyenek több etetőben elosztva: ahogyan azt a hierarchiáról szóló fejezetben átbeszéltük, az alfa szárnyasok mindig elsőbbséget élveznek, ha evésről van szó. Ebből fakadóan gyakran megtörténik, hogy etetés közben összekapnak. Így jó, ha több etetőben etetsz, és ezek között elegendő távolság van.
- A kakasok és tyúkok arányát tartsd optimális értéken: az alfa kakasok többet párzanak, és e miatt is gyakran összeverekedhetnek. Azonban ha elegendő tyúkod van (nyolc-tizenöt tyúk egy kakasra, ez fajtától és a kakasok vérmérsékletétől is függ), kisebb az esély rá.
- Hagyd, hogy a hierarchia kialakuljon közöttük: szétválasztani az éppen verekedő kakasokat csak már akkor kell, ha valamelyikben komoly egészségi kár keletkezik. Ameddig ez nem áll fenn, addig hagyni kell, mert a vesztésre álló fél nagy eséllyel megijed egy idő után a másiktól, és az alá-fölé rendeltség el lesz döntve.
- Vedd ki azt, amelyik a legtöbb galibát okozza: ha a fentiek közül egyik sem működött, akkor érdemes a verekedő kakast elvenned a többi közül. Esetleg megpróbálhatod egy-két hétre elzárni, ennél többre ne, mert kb. két hét után a tyúkok képesek elfelejteni egymást, e miatt az egész hierarchia felborulhat a kakasok között, ami újabb verekedésekhez vezethet.
Kimelet kép: Varga Zsófia, Elszálló villanatok – Gömöri Gilice fotónaplója
Források
- E. D. Strauss, J. P. Curley, D. Shizuka, E. A. Hobson, The centennial of the pecking order: current state and future prospects for the study of dominance hierarchies, Phil. Trans. R. Soc. B, 377, 2022, 1-8.
- T. Shimmura, S. Ohashi, T. Yoshimura, The highest-ranking rooster has priority to announce the break of dawn, Scientific Reports (Nature), 5.1, 2015, 1-9.
- D. G. M. Wood-Gush, The behaviour of the domestic chicken: a review of the literature, The British Journal of Animal Behaviour, 3.3., 1955, 81-110.
- J. Rushen, The peck orders of chickens: how they develop and how they are linear?, Animal Behaviour, 30, 1982, 1129-1137.
- S. Weil, I. Rozenboim, A. A. Degen, A. Dawson, M. Friedlander, A. Rosenstrauch, Fertility Decline in Aging Roosters Is Related to Increased Testicular and Plasma Levels of Estradiol, General and Comparative Endocrinology, 115, 1999, 23–28.
- bitchinchickens.com
- thehomesteadinghippy.com
